A lottó egy szerencsejáték, neve az olasz lotto szóból ered, ami sorsot, vagy nyereményt jelent.
A ma ismert 90 számos játék gyökerei Génuáig, a mai Genováig nyúlnak vissza, ahol egykor a szenátorokat jelölt golyók segítségével választották ki.
Genovában a nagytanács, vagyis a szenátorok kormányzó testülete oly módon újult meg, hogy tagjai köréből évenként öten kiléptek. A megüresedett helyekre előbb 120, később már csak 90 jelölt közül, sorsolással választották ki az új szenátorokat. A lakosság fogadásokat köthetett a kiválasztottak személyére, így a folyamat fokozatosan játékká alakult.
A rendszer annyira népszerű lett, hogy a városvezetés, mely pénzügyi gondokkal küzdött, hivatalossá tette azt 1620-ban. A polgárok minden évben izgatottan várták az évenkénti sorsolást, és persze szinte mindenki megtette tétjeit az öt kiválasztott személyére. Az egyik megbízott szenátor, Benedetto Gentile javasolta hogy a játék szervezetten működjön, és a bevételei az államot szolgálják.
Az ötlet meg is valósult: a 90 jelölt nevét számokkal párosították.
Ennek hatására a későbbiekben az olasz városállamokban sorra jelentek meg a lottériák.
Nem ritkán a szenátorjelöltek helyett szegény, férjhez adandó leányok kerültek a listára, és az öt kisorsolt szerencsés jelentős hozományt kapott. Így az alkalmi sorsolásból fokozatosan rendszeres szerencsejáték lett, mely előbb Itáliát, majd egész Európát meghódította.
A lottó nem volt mindig része a magyar hétköznapoknak. Magyarországon “lutri” néven is emlegették. 1957. március 7-én került sor a Magyar Népköztársaság első lottóhúzására, melynek a lakosság is részese lehetett. Ennek idestova 69 éve, és népszerűsége töretlen.
Az ötöslottò várhatò főnyereménye 6.5 milliárd forint.
Vajon ma gazdára talál?
