A kutatások és orvosi megfigyelések szerint a szívinfarktusok legnagyobb része a reggeli órákban, ébredés után következik be, jellemzően a kora délelőtti időszakban.
Ez az időszak azért kiemelten kockázatos, mert a szervezet ilyenkor „kapcsol át” az alvásból az aktív működésbe, ami több élettani változással jár együtt.
Miért pont reggel a legveszélyesebb?
Ébredés után természetesen megemelkedik a vérnyomás, a pulzus és a stresszhormonok szintje, miközben a vér alvadékonysága is fokozódik. Ez együtt olyan helyzetet teremthet, amelyben a már szűkebb vagy meszesebb koszorúerek könnyebben elzáródhatnak.
A szakirodalom szerint a legtöbb szívroham reggel 6 és déli 12 óra között történik, és nem ritka, hogy a csúcsidőszak kifejezetten a korai reggeli órákra esik.
A biológiai óra szerepe
A jelenség mögött a szervezet cirkadián ritmusa, vagyis a belső biológiai órája áll. Ez szabályozza többek között a hormontermelést, a vérnyomást és az érrendszer működését is. Reggel ezek a folyamatok egyszerre aktiválódnak, ami egyfajta „terhelési csúcsot” jelent a szív számára.
Nem csak az időpont számít
Fontos hangsúlyozni, hogy a szívinfarktus nem kizárólag egy adott napszak „problémája”. A háttérben hosszú távú tényezők állnak, például az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, a dohányzás vagy a cukorbetegség. A reggeli órák inkább egy kritikus időablakot jelentenek, amikor ezek a kockázatok könnyebben vezethetnek akut eseményhez.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A szakemberek szerint a legfontosabb továbbra is a megelőzés: az egészséges életmód, a rendszeres mozgás, a stressz kezelése és a kockázati tényezők karbantartása. Emellett különösen fontos, hogy a hirtelen jelentkező mellkasi fájdalmat, légszomjat vagy gyengeséget mindig komolyan vegyük, függetlenül attól, milyen napszak van.
A kutatások egyértelmű üzenete: a szívroham bárhol és bármikor bekövetkezhet, de a reggeli órákban a legnagyobb a kockázat, ezért ilyenkor a legfontosabb a tudatosság és az odafigyelés.
