Ismét gyorsult a vendéglátóhelyek megszűnésének üteme Magyarországon. A Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) legfrissebb statisztikai összegzése szerint már napi átlagban 4–5 vendéglátóhely zár be, míg egy évvel korábban ez a szám még 3–4 volt.
2025 végén országszerte 41 900 vendéglátóhely működött, ami egy év alatt 1700-as, 2019-hez képest pedig már 9500-as csökkenést jelent. A visszaesés a kereskedelmi vendéglátásban a legjelentősebb: az éttermek, büfék, italüzletek és szórakozóhelyek száma egyaránt csökkent, miközben a munkahelyi vendéglátóhelyekből is kevesebb működik.
A bezárások elsősorban a kocsmákat, kávézókat, zenés-táncos szórakozóhelyeket, valamint az éttermeket és gyorséttermeket érintik. A cukrászdák ugyan továbbra is ellenállóbbnak bizonyulnak, de ezen a területen is érezhető a visszaesés.
A statisztikák szerint tavaly tízezer lakosra átlagosan 44 vendéglátóhely jutott, ami kilenccel kevesebb a 2019-es értéknél. Területi bontásban továbbra is a Balaton környéki vármegyék – Zala, Veszprém és Somogy – rendelkeznek a legtöbb vendéglátóegységgel, míg Pest és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a legalacsonyabb ez az arány.
A forgalom ugyanakkor nem mutat hasonló visszaesést. Az előzetes adatok alapján a vendéglátás bruttó árbevétele 2025-ben elérte a 2924 milliárd forintot, ami reálértéken is meghaladja a 2019-es szintet. Az MVI szerint ugyanakkor a növekvő költségek, a munkaerőhiány és a gazdasági környezet továbbra is komoly kihívást jelent az ágazat számára.
A vendéglátásban dolgozók bére tavaly átlagosan 420 ezer forint bruttó volt, ami kilencszázalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. Ennek ellenére az ágazat továbbra is a legalacsonyabb átlagkeresetet biztosító szektorok közé tartozik: a fizetések a nemzetgazdasági átlag mintegy 60 százalékát érik el.
A Magyar Vendéglátók Ipartestülete szerint a statisztikák azt mutatják, hogy a vendéglátóipar továbbra is jelentős átalakuláson megy keresztül, és a bezárások üteme egyelőre nem lassul.
