Az Alföldet sújtó aszály nyomán ismét célkeresztbe került az Országos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER). A közösségi médiában újra terjed az a tévhit, hogy a rendszer felelős a csapadékhiányért, a helyzet odáig fajult, hogy több generátorkezelő a halálos fenyegetések miatt felhagyott a munkájával.
A hasonló eset nem példa nélküli: a 2022-es történelmi aszály idején több kezelőt is zaklattak, egyes helyeken pedig a fenyegetések miatt ideiglenesen leállították a generátorokat. A szakértők szerint azonban semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztja alá, hogy a jégkármérséklő rendszer aszályt okozna.
A JÉGER 2018 óta működik országos hálózatként. A közel ezer talajgenerátorból álló rendszer ezüst-jodidot juttat a zivatarfelhőkbe, amelynek célja nem az eső eloszlatása, hanem a kialakuló jégszemek méretének csökkentése. Ennek köszönhetően a lehulló jég kisebb károkat okozhat a mezőgazdaságban és az épített környezetben. A szakemberek elismerik, hogy az ezüst-jodid nagy mennyiségben képes befolyásolni a felhők működését, ám az ilyen beavatkozás rendkívül költséges, és nem része a magyar rendszer működésének.
A JÉGER a lehető legkisebb hatóanyagmennyiséget használja, kizárólag a jégkár mérséklése érdekében.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a HungaroMet álláspontja szerint a rendszer nem csökkenti a csapadék mennyiségét, és nincs összefüggés a működése, valamint az aszály kialakulása között. A tartós vízhiány hátterében a csapadékszegény időjárás, a magas hőmérséklet és az éghajlati folyamatok állnak.
A mostani eset ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy az aszályos időszakokban felerősödnek az időjárással kapcsolatos összeesküvés-elméletek, amelyek időnként a rendszer működtetőit is veszélybe sodorják.
