Nem mindennapi látvány fogadta a balatonboglári kikötőben járókat: a Balaton visszahúzódó, kiszáradt medrében görögdinnyék nőttek. A kis „dinnyeföldet” senki nem ültette, a természet magától hozta létre.
Öt-hat dinnye bújt meg a nádas mellett
A különös jelenségre a Balatoni Csavargőzös Műemlékhajó vezetője, Kopasz Árpád figyelt fel. A hajó előtti, korábban vízzel borított területen a sűrű növényzet között öt-hat dinnyető fejlődött, amelyek közül három be is érett.
A növények szinte észrevétlenül nőttek a nádas mellett. A sűrű kúszónövényzet és gaz teljesen eltakarta őket, így a kikötő vendégei sem feltétlenül vették észre, hogy néhány méterre tőlük éppen görögdinnye érik.
Madarak hozhatták a magokat
A legvalószínűbb magyarázat szerint a dinnyemagokat madarak, akár a környéken nagy számban előforduló seregélyek hordhatták a területre. A magok aztán a fokozatosan kiszáradó tómederben megfelelő körülményeket találhattak a csírázáshoz és a fejlődéshez.
A történet különlegessége, hogy a növények nem egyszerűen kihajtottak, hanem termést is hoztak, annak ellenére, hogy senki nem gondozta vagy öntözte őket.
Meg is kóstolták a balatoni dinnyét
Az egyik legszebb példányt október első hétvégéjén, a gőzcsónak-találkozó zárónapján szedték le. A helyiek felvágták, és meg is kóstolták.
A beszámoló szerint a dinnye húsa világosabb volt a megszokottnál, az íze azonban teljesen dinnyére emlékeztetett. A termést nagyjából tizenöt ember között osztották szét, így mindenki kapott belőle egy kis kóstolót.
Két dinnye még a száron maradt, hátha az októberi napsütés tovább érleli őket.
Máris megszületett a „Balatoni Dinnye”
A különleges termésből természetesen már a humor sem maradhatott ki. A műemlékhajó vezetője tréfásan úgy fogalmazott: ha a Balaton vizét nem tudják a múzeum marketingjére használni, akkor csinálnak helyette egy ingyenes dinnyeföldet.
Így akár új balatoni látványosság is születhet a Csavargőzös mellett: a „Balatoni Dinnye”.
A mostani történet ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy a tó vízszintjének változása korábban sem volt ismeretlen. Az 1870-es években, amikor a Balaton vízszintje a mainál is alacsonyabb volt, a déli part egyes részeit felszántották, és még kukoricát is termesztettek a tómederben.
