A magyar pénzügyi rendszer több éve érvényben lévő különleges intézkedései kerülhetnek áttekintés alá a következő hónapokban: a kormány a jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstop kivezetésére készül, miközben a babaváró hitelek szabályozása és az ATM-telepítési kötelezettség jövője is napirenden van.
A döntések tágabb célja a szakmai szereplők szerint az lehet, hogy a válságkezelési jelleggel bevezetett, de hosszabb ideje fennálló szabályok fokozatosan kikerüljenek a rendszerből.
Közeleg a kamatstop vége
A kormány június 11-én jelezte, hogy a korábban ideiglenes intézkedésként bevezetett referenciakamat-stop fenntartása már nem indokolt. A jelenlegi tervek szerint a kamatstop 2026. szeptember 30-ig maradhat érvényben, amennyiben a parlament elfogadja a vonatkozó törvényjavaslatot.
Az intézkedés 2022 elején került bevezetésre, eredetileg fél évre, majd többször meghosszabbították. A mostani ütemezés már egy fokozatos kivezetést vetít előre, amely során lehetőség nyílhat az érintett jelzáloghitelek újratárgyalására is.
Vita a gazdasági hatásokról
A kamatstop hosszú ideje megosztja a gazdasági szereplőket. A támogatói szerint segített enyhíteni a kamatkörnyezet gyors emelkedésének hatását a háztartások számára, míg a banki és jegybanki oldalról többször elhangzott, hogy az intézkedés torzíthatja a hitelpiaci működést.
A vita középpontjában az áll, hogy a válságkezelési eszközök mennyire tarthatók fenn hosszabb távon anélkül, hogy azok nehezítenék a pénzügyi rendszer kiszámíthatóságát.
Több lakossági intézkedés is terítéken
A kamatstop mellett más, lakosságot érintő szabályozások is felülvizsgálat alatt állhatnak:
- a babaváró hitelprogram jövője,
- valamint a banki ATM-telepítési kötelezettség.
Ezek az intézkedések eredetileg részben szociálpolitikai, részben pénzügyi stabilitási célokat szolgáltak, de szakértők szerint egyre inkább felmerül a rendszer átalakításának igénye.
Óvatos átmenet várható
A kormányzati kommunikáció alapján nem azonnali megszüntetés, hanem fokozatos átmenet körvonalazódik. A cél az lehet, hogy az érintett adósok és intézmények alkalmazkodni tudjanak az új feltételekhez, miközben a pénzügyi rendszer visszatér a piaci alapú működéshez.
