Komoly árat fizethetett a nyári hőség és a Duna alacsony vízállása miatt visszaterhelt Paksi Atomerőmű. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutatói szerint a kieső áramtermelés pótlása mintegy 37,4 milliárd forintos többletköltséget okozhatott.
Az erőmű teljesítményét július közepétől több alkalommal is csökkenteni kellett, és a korlátozások egészen augusztus 26-ig tartottak. A háttérben elsősorban a Duna alacsony vízállása és magas vízhőmérséklete állt, amelyek nehezítették az atomerőmű hűtését.
A kieső áramot máshonnan kellett pótolni
A Paksi Atomerőmű termelésének visszaesése azt jelentette, hogy a hiányzó villamos energiát más forrásból kellett beszerezni. A REKK kutatói szerint az MVM-nek a kieső mennyiséget a villamosenergia-piacon kellett megvásárolnia.
A szakértők a HUPX és az ENTSO-E nagykereskedelmi árait, valamint a Mavir termelési adatait vizsgálták. Ezek alapján arra jutottak, hogy a paksi termelés kiesése és annak piaci pótlása közötti különbség összesen mintegy 37,4 milliárd forintos veszteséget eredményezhetett.
Voltak olyan napok is, amikor a többletköltség meghaladta a kétmilliárd forintot.
A probléma nem feltétlenül volt kiszámíthatatlan
A REKK elemzésének egyik legfontosabb megállapítása, hogy az alacsony vízállás és a Duna magas vízhőmérséklete nem teljesen váratlan jelenség.
A kutatók szerint már korábbi hidrológiai vizsgálatok és az Országos Atomenergia Hivatal 2025-ös jelentése is felhívta a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás miatt a folyó vízállása és hőmérséklete egyre komolyabb kihívást jelenthet az erőmű számára.
A tartós szárazság és a nyári felmelegedés ugyanis a hűtővíz biztosítását is megnehezítheti.
Hosszú távon a fejlesztés lehet a megoldás
A szakértők szerint ezért érdemes lehet olyan műszaki fejlesztésekben gondolkodni, amelyek csökkentik az időjárási és hidrológiai körülményeknek való kitettséget.
A hűtési rendszer átalakítása, a szivattyúzás fejlesztése vagy más műszaki megoldások jelentős beruházást igényelhetnek, ugyanakkor a REKK szerint ezek hosszabb távon olcsóbbak lehetnek, mint az ismétlődő termeléskiesésekből származó több tízmilliárd forintos költségek.
A mostani becslés ugyanakkor nem a Paksi Atomerőmű hivatalosan közölt vesztesége, hanem a REKK kutatóinak számítása a kieső termelés piaci pótlásának várható költségéről.
