Az elmúlt évek nyarai egyre gyakrabban hozzák el azt az érzést, mintha maga a levegő is forróvá vált volna. A hőmérők higanyszála egyre magasabbra kúszik, a városok betonrengetege éjszaka sem hűl le igazán, és egyre többször találkozunk olyan időjárási helyzetekkel, amelyek napokon vagy akár heteken át rendkívüli meleget okoznak.
A hírekben ilyenkor gyakran előkerül a hőkupola kifejezés. Sokan azonban a kánikulával vagy a hőhullámmal azonosítják, pedig a három fogalom nem ugyanazt jelenti.
A hőkupolák nem új jelenségek, az elmúlt években azonban a klímaváltozás miatt a hatásuk egyre szélsőségesebbé válhat.
Mit nevezünk kánikulának?
A kánikula elsősorban egy köznyelvi kifejezés. Általában a szokatlanul meleg, forró időjárásra használjuk, amikor a hőmérséklet huzamosabb ideig magas marad.
A kánikula tehát elsősorban azt írja le, milyen időjárást tapasztalunk. A forró nappalok, a magas éjszakai hőmérséklet és a kellemetlen hőség mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy kánikuláról beszéljünk.
A hőhullám már pontosabb fogalom
A hőhullám ennél szakmaibb kifejezés. Olyan időszakot jelent, amikor az adott térségben a megszokottnál jelentősen magasabb hőmérséklet tartósan fennmarad.
A pontos határértékek nem mindenhol ugyanazok, hiszen egy 35 Celsius-fokos nap mást jelent egy forró éghajlatú térségben, mint egy olyan országban, ahol az ilyen hőmérséklet ritkább.
A hőhullám tehát elsősorban az időjárás tartósságára és az átlagoshoz képest szokatlan melegre utal.
De mi az a hőkupola?
A hőkupola már egy konkrét légköri időjárási helyzethez kapcsolódik. Ilyenkor egy erős magasnyomású rendszer hosszabb időre egy adott térség fölé kerül, és a levegő a magasban lefelé áramlik.
A lesüllyedő levegő összenyomódik és felmelegszik. A magasnyomású rendszer ráadásul sok esetben hosszú ideig egy helyben marad, így a meleg levegő mintegy „bezáródik” az adott térség fölé.
Ezért is hasonlítják a jelenséget egy kupolához: a légköri helyzet megakadályozhatja, hogy a forró levegő könnyen kicserélődjön, miközben újabb és újabb meleg levegő érkezhet a térségbe.
A hőkupola tehát egy időjárási mechanizmus, amely hőhullámot és rendkívüli kánikulát is előidézhet – de a fogalmak nem egymás szinonimái.
Miért lehetnek egyre szélsőségesebbek a hatásai?
A klímaváltozás miatt a Föld alapvetően melegebbé vált. Ez nem azt jelenti, hogy minden egyes hőkupola kizárólag a klímaváltozás miatt alakul ki, a melegebb alapállapot azonban azt eredményezheti, hogy ugyanaz a légköri helyzet magasabb hőmérsékleteket produkál.
A hőhullámok így egyre gyakrabban érhetnek el szélsőséges értékeket, tovább tarthatnak, és az éjszakai lehűlés is elmaradhat. Ez különösen a városokban jelent komoly problémát, ahol a beton és az aszfalt napközben elnyeli, éjszaka pedig lassan adja le a hőt.
A hőkupola tehát nem új jelenség. Ami azonban változik, az a környezet, amelyben kialakul: egy melegebb bolygón ugyanaz az időjárási helyzet sokkal szélsőségesebb következményekkel járhat.
A kánikula azt mutatja meg, milyen meleg van. A hőhullám azt, hogy meddig tart a szokatlan meleg. A hőkupola pedig azt magyarázza meg, milyen légköri helyzet segíthet ennek kialakulásában.
