Folyamatosan csökken és öregszik Magyarország népessége, a legfrissebb demográfiai adatok pedig jelentős különbségeket mutatnak az ország egyes térségei között. A Központi Statisztikai Hivatal új, megyei bontású adatai alapján különösen Zala, Békés és Somogy vármegyében magas az idősebb lakosság aránya. A szakemberek szerint a gyors népességfogyás hosszabb távon a gazdaság, az oktatás és a helyi infrastruktúra működését is megnehezítheti.
A Központi Statisztikai Hivatal október elején új, részletesebb demográfiai adatokat tett közzé a TIMEA nevű térképes adatbázisában. Az információk segítségével már nemcsak országos, hanem regionális és vármegyei szinten is nyomon követhető a népesség korösszetételének változása.
A 2025-ös adatok alapján Zala vármegyében volt a legmagasabb az idősek aránya: ezer lakosra 255, legalább 65 éves ember jutott. Az úgynevezett öregedési index szintén itt volt a legmagasabb, 211,2 százalékos értékkel. Ez azt jelenti, hogy száz 14 év alatti gyermekre több mint 211 időskorú jutott.
A rangsorban Békés vármegye következett 185,3 százalékkal, majd Somogy vármegye 184,9 százalékkal.
Kapitány Balázs demográfus, a Népesedési Kutatások Alapítvány kuratóriumi elnöke a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a népességcsökkenés önmagában nem feltétlenül jelent problémát, annak üteme azonban már komoly gazdasági következményekkel járhat.
A nemzetközi kutatói konszenzus szerint különösen aggasztó, ha a teljes termékenységi arányszám 1,3 alá csökken. Ezt a jelenséget szuperalacsony termékenységnek nevezik. A mutató azt fejezi ki, hogy az adott év termékenységi viszonyai mellett egy nő átlagosan hány gyermeknek adna életet.
A demográfus arra is felhívta a figyelmet, hogy ha egy térség természetes népességfogyása eléri az éves egy százalékot, az már jelentősen megnehezítheti a gazdaság, az oktatás és az infrastruktúra fenntartását.
A KSH legfrissebb népmozgalmi gyorstájékoztatója szerint 2026 szeptemberében 5893 gyermek született Magyarországon, miközben 8788 ember halt meg. A születések száma 4,8 százalékkal maradt el az előző év azonos hónapjától, a halálozásoké pedig 1,9 százalékkal csökkent.
A két adat különbségeként számított természetes fogyás 2895 fő volt szeptemberben, szemben az egy évvel korábbi 2765-tel.
2026 első kilenc hónapjában összesen 52 429 gyermek született, ami 3,5 százalékos visszaesést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ugyanezen idő alatt 90 614 halálozást regisztráltak.
A vármegyei adatok jelentős területi különbségekre világítanak rá. Az idősebb lakosság magas aránya különösen azokban a térségekben jelenthet kihívást, ahol a fiatalabb korosztályok létszáma is csökken.
A demográfiai folyamatok hosszabb távon hatással lehetnek a munkaerőpiacra, az egészségügyi ellátásra, az iskolák fenntartására és a települések fejlődési lehetőségeire is. A részletesebb statisztikák ezért nemcsak a kutatók, hanem az önkormányzatok és a helyi döntéshozók számára is fontos információkat szolgáltathatnak.
A népességfogyás megállítása összetett feladat: a gyermekvállalási kedv mellett a fiatalok helyben maradása, a munkahelyek elérhetősége és a megfelelő szolgáltatások biztosítása is szerepet játszik abban, hogyan alakul az egyes térségek jövője.
