26°C
hirdetés
A mobilkommunikáció története nem egy steril laboratóriumban, hanem Manhattan zajos aszfaltján vette kezdetét. 1973. április 3-án a járókelők egy különös jelenetre kapták fel a fejüket: egy férfi az utcán sétálva egy hatalmas, leginkább téglára emlékeztető tárgyat szorított a füléhez, és élénken beszélgetett. Az illető Martin Cooper, a Motorola mérnöke volt, aki abban a pillanatban a
A panamai El Caño régészeti lelőhelyen egy elképesztően gazdag, nagyjából ezeréves sírt tártak fel, amely valószínűleg egy nagyon magas rangú törzsi vezetőhöz tartozhatott. A sírban arany melllemezeket, karkötőket, fülékszereket, gyöngyöket és díszes kerámiákat találtak, vagyis szó szerint tele volt értékes tárgyakkal. A kutatók szerint a férfit különleges temetési szertartás keretében helyezhették nyugalomra, és több ember
A küldetés legénysége Reid Wiseman parancsnok, Victor Glover pilóta, Christina Koch küldetés specialista és a kanadai Jeremy Hansen (Canadian Space Agency) – ők együtt repülnek majd körbe égi kísérőnkön. Út a Holdhoz és a repülés menete Az Artemis-2 nem lesz holdraszálló küldetés: az Orion űrhajó egy – a Holdat megkerülő – úgynevezett free-return pályát vesz
A hódok valójában afféle mini tájépítészek. Amikor gátakat építenek egy patakon vagy kisebb folyón, lelassítják a víz áramlását és új mocsaras, lápos, vizes élőhelyeket hoznak létre. Ezek a területek elképesztően sok szenet képesek megkötni. A víz alatt lassabban bomlanak le a növények, az elhalt ágak, levelek és egyéb szerves anyagok, így a bennük lévő szén
Hamarosan talán tényleg választ kaphatunk bizonyos kérdésekre, melyek már régòta foglalkoztatják az emberiséget. Nemsokára ugyanis társaságot kap a Hubble és a James Webb űrteleszkòp. A Nancy Grace Roman Space Telescope tulajdonképpen egy olyan kozmikus távcső lesz, amely Hubble-szintű részletességgel tud majd fotózni, csak közben sokkal nagyobb égterületet lát egyszerre. Emiatt jóval gyorsabban térképezheti fel az
A kutatók laboratóriumban létrehozott mesterséges nyelőcső-szakaszokat ültettek be sertésekbe, és az állatok ezután újra normálisan tudtak nyelni és enni. A módszer lényege, hogy egy donor sertés nyelőcsövéről eltávolítják az élő sejteket, majd a megmaradt „vázat” a befogadó állat saját sejtjeivel töltik fel. Így a szervezet sokkal könnyebben elfogadja az új szövetet. A kísérletek során nyolc
Az Alzheimer kutatás egyik legnagyobb áttörése, hogy a betegséget a jövőben akár egy egyszerű vérvizsgálattal is ki lehet majd mutatni, még évekkel a tünetek megjelenése előtt. A kutatók olyan biomarkereket keresnek a vérben, amelyek már korán jelzik, hogy az agyban elindultak az Alzheimer-kórra jellemző folyamatok. Az egyik legfontosabb ilyen marker a p-tau217 nevű fehérje, amely
A CERN-ben felfedeztek egy új részecskét, az úgynevezett Ξcc⁺-t, (ejtsd: “szí cé-cé plusz”) amit sokan egy “nehéz protonként” írnak le. Két charm kvarkból és egy down kvarkból áll, és körülbelül négyszer nehezebb egy protonnál. A kutatók szerint ez egy húszéves rejtélyt oldott meg a részecskefizikában és segíthet jobban megérteni azt az erőt, ami összetartja az
A kutatók most először találtak egy viszonylag közeli, potenciálisan lakható bolygót. A GJ 887 d nevű szuperföld “mindössze” 10,7 fényévre van tőlünk. Ez most az egyik legígéretesebb jelölt arra, hogy élet nyomait keressék rajta. A Gliese 887 d a Déli Hal (Piscis Austrinus) csillagképben találhatò és vörös törpe csillagának lakhatósági zónájában kering, így potenciálisan folyékony
Steven Spielberg új sci-fije, az A leleplezés napja “Disclosure Day” ismét az idegen élet és a földönkívüliek témájához nyúl vissza, méghozzá egy titkokkal, összeesküvésekkel és hátborzongató felfedezésekkel teli történetben. Sokan úgy gondoljàk, hogy ez egy, a Föld minden lakòját érintő bejelentés előszele lehet. A YouTube videò alatti kommenteket érdemes elolvasni, aki benne van a témában