22°C
hirdetés
Egy új brit felmérés szerint a volán mögött töltött idő nem csak a gyerekek biztonságérzetére hat — hanem arra is, hogyan fognak majd ők maguk vezetéssel viselkedni felnőttként. A Young Driver autósiskola kutatása szerint egy átlagos brit fiatal 17 éves koráig körülbelül 3400 órát tölthet az autóban a szüleivel, hallgatva minden mozdulatot, reakciót és döntést.
Egyre több kutatás vizsgálja, hogyan hatnak bizonyos élelmiszerek az idegrendszerre és az agy egészségére – és most a datolya került reflektorfénybe. Nem csupán finom csemege: egyes vizsgálatok szerint olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyek támogathatják az agy működését és hozzájárulhatnak az Alzheimer-kór elleni védelemhez. Mit tud a datolya? A datolya természetes édességű gyümölcs, amely számos vitamint és
Az elmúlt évek egyik legizgalmasabb kozmológiai áttörése a James Webb Space Telescope (JWST) első mélyűrfelvételeihez köthető. A kutatók ugyanis olyan galaxisokat találtak, amelyek már az univerzum születése után alig 300–400 millió évvel is meglepően fejlettek voltak. Ez azért döbbenetes, mert a korábbi modellek szerint ennyi idő alatt még nem alakulhattak volna ki ilyen nagy és
A párkapcsolatban az egyik legmeghittebb mindennapi tevékenység az együtt alvás — mégis, sok pár életében okozhat feszültséget, ha az alvás nem megy jól együtt. Az utóbbi években egyre több helyen beszélnek a „sleep divorce”, vagyis az alvási válás fogalmáról, amikor a partnerek külön ágyban vagy akár külön szobában alszanak, hogy mindketten kipihentebbek legyenek. Mit jelent
Ez az úgynevezett Mpemba-effektus, egy fizikai jelenség. Az Mpemba-paradoxon a víznek azt a különleges tulajdonságát állapítja meg, hogy ha azonos mennyiségű hideg és meleg vizet ugyanolyan edényekben és ugyanazokkal a kezdeti feltételekkel hűtenek a víz fagypontja alá, akkor az eredetileg melegebb víz előbb fagy meg, kezd kristályosodni, mint az eredetileg hidegebb folyadék. Bár ellentmond a
Az első műhold, a Szputnyik-1 1957-es fellövését méltán nevezzük az űrkorszak kezdetének. A szovjet kutatóeszköz a kazahsztáni Bajkonur űrközpontból került felbocsátásra, és majd’ 3 hónapot töltött Föld körüli pályán. 1961. április 12-én a Szovjetunió geocentrikus pályára állította a Vosztok-1, avagy a Kelet-1 nevű űrhajót, mely Jurij Alekszejevics Gagarin repülő őrnaggyal a fedélzetén tette meg a
Egy új biotechnológiai vállalkozás olyan fejlesztésekkel kísérletezik, amelyek egyesek szerint messze túllépnek a jelenlegi etikai normákon. A R3 Bio nevű cég, mely jelentős befektetői támogatást kapott milliárdos kockázati tőkésektől, elsősorban arra gyűjt pénzt, hogy alternatívát kínáljon az állatkísérletek helyett agy nélküli szervrendszerek létrehozására. Ezek azok a testek lennének, amelyek csak a szerveket hordozzák, de nincs
Hamarosan talán tényleg választ kaphatunk bizonyos kérdésekre, melyek már régòta foglalkoztatják az emberiséget. Nemsokára ugyanis társaságot kap a Hubble és a James Webb űrteleszkòp. A Nancy Grace Roman Space Telescope tulajdonképpen egy olyan kozmikus távcső lesz, amely Hubble-szintű részletességgel tud majd fotózni, csak közben sokkal nagyobb égterületet lát egyszerre. Emiatt jóval gyorsabban térképezheti fel az
Az Alzheimer kutatás egyik legnagyobb áttörése, hogy a betegséget a jövőben akár egy egyszerű vérvizsgálattal is ki lehet majd mutatni, még évekkel a tünetek megjelenése előtt. A kutatók olyan biomarkereket keresnek a vérben, amelyek már korán jelzik, hogy az agyban elindultak az Alzheimer-kórra jellemző folyamatok. Az egyik legfontosabb ilyen marker a p-tau217 nevű fehérje, amely
A CERN-ben felfedeztek egy új részecskét, az úgynevezett Ξcc⁺-t, (ejtsd: “szí cé-cé plusz”) amit sokan egy “nehéz protonként” írnak le. Két charm kvarkból és egy down kvarkból áll, és körülbelül négyszer nehezebb egy protonnál. A kutatók szerint ez egy húszéves rejtélyt oldott meg a részecskefizikában és segíthet jobban megérteni azt az erőt, ami összetartja az