Az első műhold, a Szputnyik-1 1957-es fellövését méltán nevezzük az űrkorszak kezdetének.
A szovjet kutatóeszköz a kazahsztáni Bajkonur űrközpontból került felbocsátásra, és majd’ 3 hónapot töltött Föld körüli pályán. 1961. április 12-én a Szovjetunió geocentrikus pályára állította a Vosztok-1, avagy a Kelet-1 nevű űrhajót, mely Jurij Alekszejevics Gagarin repülő őrnaggyal a fedélzetén tette meg a történelem első emberi űrrepülését. Az űrsikló akkor egyetlen fordulatot tett a Föld körül.
Ez az esemény úttörő szerepet játszott az űrkutatás történetében, nemcsak technikai bravúr volt, hanem új korszakot is nyitott a világűr tanulmányozásában.
Gagarin útja után az ENSZ felismerte, hogy a világűr tanulmányozása az emberiség közös érdeke. Két évvel később a Szovjetunió Valentyina Tyereskovát küldte fel az éterbe, ezzel ő lett az első női asztronauta.
A nagyhatalmak közti űrverseny csúcspontja hét évvel később következett be, mikor Neil Armstrong 1969 július 20-án a Hold felszínére lépett. Ekkor hangzott el a történelmi mondat: ”Ez egy kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.” Az űrhajós az Apollo-11 küldetés keretében szállt le a Holdon, a felszínére való leereszkedéshez használt konkrét űreszköz az Apollo–11 holdkompja volt, melynek a „Sas” (Eagle) nevet adták.
Azóta több mint 400 ember járt már a világűrben.
Hazánk számára kiemelkedő esemény volt, amikor Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós 1980 májusában a Szojuz-36 fedélzetén szintén feljutott a kozmoszba. A magyar kutató azóta is az űrutazás lelkes nagykövete, a Magyar Asztronautikai Társaság tagja.
2025 június 25-én indult a floridai Kennedy Űrközpontból az a SpaceX Crew Dragon űrhajó, melynek fedélzetén tartózkodott a második magyar asztronautánk, Kapu Tibor. A kutató a HUNOR (Hungarian to Orbit) program keretén belül tudományos kísérleteket végzett és technológiai eszközöket tesztelt a Nemzetközi Űrállomáson (ISS).
