Kevés olyan magyar ember létezik, aki nem szereti a tejfölt. A legtöbb klasszikus magyar étel javában tartalmazza is hozzávalóként, ugyanis kellemes savanykás ízt ad az ételnek. Azonban ahogy egyre több tejterméknél, a tejfölnél is észrevehető jelentős mértékű ízbeli és minőségbeli változás az elmúlt évtizedekhez képest.
Tejföl hazánkban
Régen a tejföl házilag készült, a nyers tejet hagyták megaludni, majd lefölözték, innen a tej-föl elnevezés. Ahogyan most is, már akkor is sokféle étel alapjául szolgált a természetes módon készülő tejföl.
Ma már homogénezett tejből készítik a tejfölt, mesterséges módon savanyítják, hogy minél hamarabb minél nagyobb mennyiséget tudjanak elkészíteni a fogyasztók számára. Az ízbeli különbség is elég jelentős, a természetes módon savanyított tejföl sokkal intenzívebb ízű, mint a mai ipari tejfölök. Ma viszont már nagyon sokféle „fölt” kapni a boltokban, ám ezek még annyira sem hasonlítanak a tejfölre, mint az ipari úton készített tejfölök.
A tejföl alapvetően két dologból áll: Tejből és baktériumkultúrából. A boltokban olcsóbban kapható tejfölutánzatok ugyanis növényi alapanyokat is tartalmaznak az állati mellett, így kaphatóak ezek alacsonyabb áron. A spórolás mértéke azonban egyáltalán nem jelentős, ízében és állagában sem hasonlít a tejfölre, nem olyan krémesek, színében és ízében is eltér a hagyományos tejföltől.
Változás várható azonban a boltok polcain: módosított a Magyar Élelmiszerkönyv. Az új szabály szerint már nem lehet akármit tejfölnek címkézni. A csomagoláson azt is fel kell tüntetni, ha a termék utóhőkezeléssel készült vagy ha baktériummentes a termék, illetve ezek a készítmények nem viselhetik tovább a tejföl nevet.
Új gyűjtőkategóriába kerülnek az előbb említett termékek, a savanyú tejtermékek kategóriájába. Innentől már csak az nevezhető tejfölnek, amik egy bizonyos „recept” alapján készülnek, és mindenekelőtt tartalmaz élő mikroorganizmusokat is.
