Mi történik egy ember vagyonával, ha halála után nincs olyan hozzátartozója, aki örökölne?
A helyzet jóval összetettebb annál, mint hogy minden automatikusan az államhoz kerül. Évente nagyjából másfélezer olyan hagyatéki ügy akad Magyarországon, amelyben végül az állam lesz az örökös.
Az adósságot is átveheti az állam
Elsőre akár jól is hangozhat, hogy örökös hiányában az államhoz kerül egy ingatlan, egy bankszámla vagy más vagyontárgy. Csakhogy az örökséghez nemcsak érték, hanem tartozás is kapcsolódhat.
Ha nincs más örökös, az állam nem válogathat szabadon: az örökséget az adósságokkal együtt kell elfogadnia. Az Index szerint volt olyan év is, amikor az állam összességében több adósságot örökölt, mint vagyont.
2023 óta az önkormányzatoknak is lehet szerepük
A szabályok néhány éve változtak. 2023. július 1-je óta bizonyos esetekben nem az állam, hanem az érintett települési önkormányzat örökölheti a belföldi ingatlant és az abban található ingóságokat, ha nincs más örökös.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden, az elhunyt tulajdonában lévő vagyontárgy az önkormányzathoz kerül. Egy például az utcán álló autó, bankszámla vagy vállalkozás továbbra is más szabályok szerint kerülhet az államhoz.
Végrendelettel elkerülhető, hogy a vagyon sorsa bizonytalan legyen
Ha valaki pontosan szeretné meghatározni, mi történjen a vagyonával a halála után, erre a végrendelet ad lehetőséget. Nem feltétlenül csak családtagot lehet megnevezni örökösként: akár egy alapítvány, egyesület vagy más jogi személy is szerepelhet a végintézkedésben.
A közjegyzők tapasztalatai szerint különösen azoknál lehet fontos előre gondolkodni, akiknek nincs közeli hozzátartozójuk, illetve akik szeretnék, hogy vagyonuk egy konkrét célra – például gyermekek támogatására, betegellátásra vagy jótékony célra – fordítódjon.
Az öröklési szabályok miatt egy jól elkészített végrendelet nemcsak a vagyon sorsát rendezheti, hanem a későbbi vitákat és bizonytalanságot is csökkentheti.
