Időnként mindenki elfelejti, hová tette a kulcsát, nem jut eszébe egy ismerős neve, vagy hosszabb ideig keres egy szót. Az életkor előrehaladtával az agy működése természetes módon is változik, ezért az alkalmi feledékenység önmagában még nem feltétlenül ad okot aggodalomra.

A különbség sokszor abban rejlik, hogy a feledékenység mennyire válik rendszeressé, és milyen hatással van a mindennapi életre. Más dolog egyszer elfelejteni, hová tettük a szemüvegünket, és egészen más, ha valaki rövid időn belül többször ugyanazt a kérdést teszi fel, vagy egyre gyakrabban nem emlékszik korábban megszokott információkra.

A demencia nem egyetlen konkrét betegség neve, hanem különböző betegségek és állapotok által okozott tünetegyüttes. Az emlékezet romlása mellett a gondolkodás, a tájékozódás, a beszéd, a problémamegoldás és később az önálló életvitel is érintetté válhat.

A korai jelek felismerése azért fontos, mert a tünetek hátterében nem minden esetben áll visszafordíthatatlan demencia. Bizonyos panaszokat más egészségügyi problémák, például vitaminhiány, gyógyszermellékhatás vagy egyéb kezelhető állapot is okozhat. Éppen ezért a tartósan fennálló vagy fokozódó tüneteket érdemes orvossal kivizsgáltatni.

A leggyakoribb korai figyelmeztető jelek

Szokatlan memóriazavar: nem csupán az alkalmi feledékenység lehet figyelmeztető, hanem amikor valaki rendszeresen elfelejti a közelmúlt eseményeit, új információkat vagy fontos megbeszéléseket.

Ismétlődő kérdések és történetek: ha valaki rövid időn belül újra és újra ugyanazt kérdezi, vagy nem emlékszik arra, hogy egy beszélgetés már megtörtént, az már túlmutathat a hétköznapi feledékenységen.

Megszokott feladatok nehézzé válása: figyelmeztető jel lehet, ha valaki olyan tevékenységekben kezd el bizonytalanná válni, amelyeket korábban gond nélkül végzett. Ilyen lehet például a bevásárlás, a pénzügyek intézése, a főzés vagy egy megszokott útvonal követése.

Tájékozódási problémák: egyes esetekben az érintett ismerős környéken is eltévedhet, vagy nehezebben tudja megmondani, hol van és hogyan jutott oda.

Szavak keresése és kommunikációs nehézségek: előfordulhat, hogy valaki gyakran nem találja a megfelelő kifejezést, félbehagyja a mondatokat, vagy egyre nehezebben követi a beszélgetéseket.

Megváltozott viselkedés és személyiség: a környezet gyakran előbb észreveszi a változást, mint maga az érintett. A korábban társaságkedvelő ember visszahúzódóvá válhat, más pedig szokatlanul gyanakvó, ingerlékeny vagy bizonytalan lehet.

A szakemberek szerint nem egyetlen elfelejtett név vagy elveszített tárgy alapján kell következtetéseket levonni. Sokkal fontosabb a változás tartóssága és az, hogy a tünetek fokozatosan romlanak-e, illetve akadályozzák-e a mindennapi életet.

Ha a környezet ilyen változásokat tapasztal, érdemes nem pánikba esni, hanem orvosi segítséget kérni. A korai kivizsgálás segíthet tisztázni a tünetek valódi okát, és bizonyos esetekben a megfelelő kezelés is időben megkezdhető.