Sokan úgy gondolják, hogy a pihentető alvás legfontosabb feltétele a napi nyolc óra alvás. Egy friss kutatás szerint azonban legalább ennyire fontos lehet az is, hogy mennyire tartjuk rendszeresen a lefekvés és az ébredés időpontját. A rendszertelen alvási ritmus ugyanis összefüggést mutathat a szorongással, a depressziós tünetekkel és a magány érzésével.

A Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i és San Diegó-i kutatói mintegy 23 ezer felnőtt alvási adatait elemezték. A résztvevők viselhető eszközök segítségével rögzítették alvási szokásaikat, így a szakemberek hosszabb időszakon keresztül vizsgálhatták, mennyire következetes a napi pihenési ritmusuk.

Az eredmények szerint azoknál, akiknél kevés vagy egyáltalán nem jelentkeztek szorongásos és depressziós tünetek, átlagosan 84 pontos volt az alvás rendszerességét mérő index. A súlyos depressziós tünetekről beszámoló résztvevőknél ez az érték mindössze 75 pontot tett ki.

A szervezet szereti a kiszámíthatóságot

A kutatók szerint a rendszeres lefekvési és ébredési idő segíthet fenntartani a szervezet természetes biológiai ritmusát. Ez nemcsak az éjszakai pihenésre lehet hatással, hanem az étkezésre, a mozgásra és a társas kapcsolatokra is.

Ha valaki egyik nap este tízkor fekszik le, másnap viszont csak éjfél után, majd reggelente is jelentősen eltérő időpontokban kel fel, az olyan hatást válthat ki, mintha folyamatosan időzónák között utazna.

A szakértők ezért azt javasolják, hogy lehetőség szerint hétköznap és hétvégén is hasonló időpontban kerüljünk ágyba, illetve keljünk fel.

Nem kell mindenáron a nyolc órához ragaszkodni

A kutatás egyik fontos üzenete, hogy az alvásigény egyénenként eltérő lehet. Nem minden felnőttnek van szüksége pontosan nyolc órára, ezért önmagában az alvás időtartama nem mutatja meg teljesen, mennyire pihentető az éjszaka.

A rendszeresség, az alvás minősége és a megfelelő mennyiség együtt alkotják az egészséges pihenés alapját.

A szakemberek ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy az összefüggés kétirányú lehet: a rossz mentális állapot megnehezítheti a rendszeres alvást, a felborult alvási ritmus pedig tovább ronthatja a közérzetet. A kutatás tehát nem bizonyít közvetlen ok-okozati kapcsolatot, de fontos szempontot adhat azoknak, akik szeretnének tudatosabban odafigyelni a pihenésükre.