A népszerű üdítőnek van egy kevésbé ismert tulajdonsága is: bizonyos esetekben a kerti köves felületek tisztításánál is bevethető. Az őszi, nedvesebb időszakban különösen jól jöhet ez a házi praktika.
A kóla elsősorban frissítő italként ismert, összetevői között azonban több olyan anyag is található, amelynek egészen más célra is hasznát vehetjük. A cukor, a szén-dioxid, a karamellszínezék, a koffein és az aromák mellett foszforsavat is tartalmaz.
A moha ellen is bevethető
Az őszi időszakban a hűvösebb és csapadékosabb időjárás miatt egyre több kertben jelenhet meg moha. Elsősorban a nedvesebb, árnyékos helyeken telepedhet meg, például a térkövek között, a járdákon, a kerti lépcsőkön vagy különböző köves felületeken.
A moha önmagában nem feltétlenül jelent problémát, a csúszóssá váló burkolat azonban már balesetveszélyes lehet. Különösen igaz ez esős időben, amikor a felület még síkosabbá válhat.
Mi köze ehhez a kólának?
A kóla savas kémhatásáért többek között a benne található foszforsav felelős. Ez bizonyos ásványi lerakódásokat és szennyeződéseket képes fellazítani, ezért nem véletlen, hogy időről időre háztartási praktikaként is előkerül.
A kerti használatnál azonban nem érdemes csodaszerként tekinteni rá. A kisebb, felületi szennyeződéseknél lehet szerepe, makacsabb vagy nagyobb kiterjedésű mohásodás esetén pedig hatékonyabb lehet a mechanikus tisztítás vagy az erre kifejlesztett kertészeti megoldás.
Ősszel különösen aktuális lehet
Ahogy egyre nedvesebbé válik az idő, a kertekben is könnyebben megjelennek a mohás felületek. Érdemes ezért időnként átnézni a járdákat, lépcsőket és térköveket, és még azelőtt eltávolítani a mohát, hogy a burkolat veszélyesen csúszóssá válna.
A kóla tehát nemcsak a pohárban lehet érdekes: egy kevésbé ismert háztartási praktikaként a kertben is előkerülhet.
