Egyre több környezetvédelmi szervezet használ mesterséges intelligenciát az állatvilág megfigyelésére, az erdőtüzek előrejelzésére és az éghajlati adatok elemzésére.
A technológia olyan feladatokat is elvégezhet néhány óra alatt, amelyek korábban hónapokig vagy akár évekig tartottak. A fejlődésnek azonban ára van: az AI működéséhez szükséges adatközpontok jelentős mennyiségű energiát és vizet fogyasztanak.
A természetvédelemben is egyre fontosabb az AI
A Reuters tizenöt jelentős környezetvédelmi, természetvédelmi és fejlesztési szervezetet kérdezett meg a mesterséges intelligencia használatáról. Mindegyikük arról számolt be, hogy valamilyen formában már alkalmazza a technológiát, ugyanakkor az adatközpontok környezeti hatásai miatt is aggódnak.
Az egyik felhasználási terület az erdőtüzek korai felismerése. Kambodzsában például műholdas adatok elemzésével próbálják azonosítani a veszélyes területeket, hogy a helyi erdővédelmi járőrök időben figyelmeztetést kaphassanak.
A mesterséges intelligencia az állatállomány felmérésében is komoly segítséget jelenthet. A kenyai Save the Elephants szervezet egy korábbi légi felmérés során mintegy 200 ezer képet gyűjtött össze. Ezeket korábban kilenc embernek kilenc hónapig tartott volna manuálisan átvizsgálnia, az AI azonban néhány óra alatt képes hasonló elemzést elvégezni.
Olyan adatokat is megtalálhatnak, amelyeket az emberek nem vettek észre
A technológia nem csupán felgyorsítja a munkát, hanem pontosabbá is teheti a természetvédelmi megfigyeléseket.
A kenyai felmérés elemzésekor a kutatók arra jutottak, hogy a korábbi emberi megfigyelések jelentős számú állatot nem vettek észre. A becslések szerint az elefántok körülbelül harmada, a zebrák és zsiráfok nagyjából fele, az antilopok egyes csoportjainak pedig akár háromnegyede is kimaradhatott a korábbi számlálásokból.
A mesterséges intelligenciát más kutatási területeken is alkalmazzák. A Jane Goodall Intézet például évtizedek alatt összegyűjtött, kézzel írt csimpánzkutatási jegyzetek digitalizálására használja a technológiát. A korábban akár 13–15 évig tartó feldolgozási munkát így körülbelül két évre tudták csökkenteni.
Az adatközpontok energiaigénye egyre nagyobb probléma
A technológia környezeti hatásai ugyanakkor egyre több kérdést vetnek fel. A mesterséges intelligencia mögött hatalmas szerverparkok és adatközpontok működnek, amelyeknek folyamatos áramellátásra és hűtésre van szükségük.
A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint 2030-ra a világ adatközpontjainak éves villamosenergia-felhasználása elérheti a 945 terawattórát. Ez nagyjából kétszerese a jelenlegi fogyasztásnak, és megközelíti Japán éves áramfelhasználását.
A vízigény szintén jelentős lehet: a becslések szerint az adatközpontok éves vízfogyasztása a 2023-as mintegy 560 milliárd literről 2030-ra akár 1,2 billió literre is emelkedhet.
A megoldás a tudatosabb technológiahasználat lehet
Egyes szervezetek már most igyekeznek csökkenteni az AI környezeti terhelését. Vannak, amelyek korlátozzák a különösen erőforrás-igényes feladatokat, mások pedig úgy alakítják át rendszereiket, hogy az adatokat ne kelljen minden esetben távoli adatközpontokba továbbítani.
A vita várhatóan az ENSZ novemberi COP31 klímakonferenciáján is fontos szerepet kap. A kérdés egyre sürgetőbb: hogyan lehet kihasználni a mesterséges intelligencia természetvédelmi előnyeit úgy, hogy közben a működtetéséhez szükséges energia- és vízfelhasználás ne okozzon aránytalan környezeti terhelést?
